Milyen műtrágyát adjunk növényeinknek? – Átfogó műtrágyázási útmutató

A műtrágyák piaca rendkívül sokszínű, több ezer különböző típussal találkozhatunk, amelyek három fő kategóriába sorolhatók: kémiai, szerves (organikus) és biológiai műtrágyák. Ebben az útmutatóban részletesen bemutatjuk, hogy milyen műtrágyákat és mikor érdemes használni növényeink számára.

Mi az NPK műtrágya?
Az NPK a világszerte legelterjedtebb műtrágyatípus. Nem számít, hogy dísznövényről, gyümölcsfáról vagy zöldségről van szó – az NPK műtrágyák a növények tápanyagigényének mintegy 80%-át képesek fedezni.

Az NPK műtrágyák különböző formulákban érhetők el, amelyek meghatározzák felhasználási területüket. A leggyakoribb formulák:

20-20-20
15-5-30
12-12-36
10-52-10
Vegyük példának az 5-10-43-as összetételt. Az NPK műtrágyákban három fő tápelem található:

N (nitrogén)
P (foszfor)
K (kálium)
A számok sorrendje mindig ezt a három elemet jelöli. Tehát az 5-10-43 esetében:

5 egység nitrogén
10 egység foszfor
43 egység kálium található a keverékben Ez alapján látható, hogy ez egy magas káliumtartalmú műtrágya.
A fő tápelemek szerepe:

Nitrogén (N):

Serkenti a vegetatív növekedést
Fokozza a hajtás- és lombfejlődést
Magas nitrogéntartalmú formulák: 20-20-20, 30-5-5, 30-20-10, 30-10-10
Fontos: 30 egység felett már károsíthatja a növényt
Foszfor (P):

A gyökérrendszer fejlődéséért felel
Javítja a gyökeresedést
Magas foszfortartalmú formulák: 10-52-10, 5-50-20
Kálium (K):

A termésképződésben játszik kulcsszerepet
Három fő hatása: termésméret növelése, színintenzitás fokozása, íz- és aromaanyagok fejlesztése
Magas káliumtartalmú formulák: 15-5-30, 12-12-36, 5-5-40, 5-10-43
Fontos tudnivalók:

Léteznek speciális formulák is (pl. 0-0-52 kálium-szulfát vagy 0-52-34 monokálium-foszfát), ezek használatához kérje szakember tanácsát
Az NPK műtrágyák színe nem mérvadó a minőség szempontjából
A jó minőségű műtrágyák további hasznos összetevőket is tartalmaznak (pl. TE – nyomelemek)
Mikroelemek szerepe:
A műtrágyákban az NPK mellett mikroelemek is találhatók, amelyek kis mennyiségben vannak jelen. Ezek elsősorban a makroelemek (NPK) felvételét segítik. A mikroelemek között található a vas, cink, mangán, magnézium és molibdén – együttesen TE (nyomelemek) néven ismertek.

Mikromix műtrágyák:
Ezek kevert mikroelem-készítmények, amelyek akár 16 különböző elemet is tartalmazhatnak. Akkor érdemes használni őket, amikor a növény alapvetően egészséges, és teljesítményét szeretnénk fokozni – hasonlóan az emberi multivitaminokhoz.

Kelátozott mikroelemek:
Ha a növényen specifikus hiánytünetek jelentkeznek, célzott kezelésre van szükség. Ilyenkor nem elegendő a kevert mikroelem-készítmény, hanem az adott elem pótlására kell koncentrálni.

Hiánytünetek felismerése:

Vashiány: sárguló levelek, zöld maradó levélerek
Cinkhiány: fiatal levelek sárgulása, kopasz ágvégek
Mangánhiány: vashoz hasonló levélsárgulás
Kalciumhiány: termésrepedés
Bórhiány: deformált, szabálytalan termések
Rézhiány: levélperzselődés és ráncosodás
Megjegyzés: A mikroelemhiányok pontos azonosítása gyakran összetett feladat, érdemes szakember véleményét kérni.

Szerves trágyák:
A szerves trágyák közül legismertebb az állati trágya, amely előnyökkel és hátrányokkal is rendelkezik. Főként nitrogénforrásként szolgál. A modern szerves trágyázás eszköztára:

Állati trágya: bármilyen formában (folyékony, granulált, természetes) növekedésserkentő hatású
Huminsav: gyökérzet és talajszerkezet javítására
Tengeri alga: környezeti stresszhatások (fagy, hőség) kezelésére
Aminosavak: stresszkezelésre és növekedésserkentésre
Gilisztahumusz: az állati trágya legjobb alternatívája